6-kor felébredtem a természet hívására, de azután vissza is
dőltem még egy órát szundítani. 7-kor reggeli, zuhany, persze megint hideg,
aztán 8-kor indulás hazafelé.
A hazaút mindig hosszabb, mint az oda út, mivel párszor
megállunk. Az egyenlítőnél reggeliztünk a Flamingo’s Joint nevű helyen, ahol
szintén mindenki Sheba barátja. Ezzel az a szerencsés dolog is együtt jár, hogy
mérsékelt árakon kapjuk a reggelit és az esetleg vásárolt dolgokat. Legutóbb
itt vettem az első afrikai pólómat és az UGANDA feliratú, nemzeti lobogó
színeiben pompázó karkötőmet is. Fekete bőr, amire színes gyöngyök vannak
felfűzve, amik megformázzák a feliratot sárgán, és a két szélen a lobogó
színeit.
Reggelire marhapörkölt volt rizzsel és teával. Itt nem
mindig van külön reggeli. Bármit lehet kérni.
A hely mellett egy zöld tábla ékeskedett „Crocodile Farm”
felirattal. Megkérdeztem Shebát, hogy hol van ez, és meg lehet-e látogatni,
illetve, hogy mi céllal tenyésztenek krokodilt, és egyáltalán működik-e még a
farm.
A húsáért tenyésztik az állatokat és működik a farm, de majd
legközelebb megnézzük, mert most nincs időnk erre a kitérőre is, különben soha
nem érünk haza. Magamat ismerve ebben Shebának igaza volt.
Az út mentén megálltunk színes székeket venni, majd ismét
tovább.
A következő megálló a matoke piac. Elmaradhatatlan
banánpakolás a kocsi tetejére, vettünk némi húst, aztán irány tovább.
Az út további része semmi extrát nem hozott, felváltva
vezettek és aludtak az emberek. Én ugyan nem vezettem, de az alvással nem volt
gondom.
Este 7-re értem haza a Hotelbe. Kipakoltam a vásárolt
cuccokat, rendeztük a számlákat, majd mentem aludni, mert elég fárasztó volt az
út így is. A zene persze szólt még egy darabig, így hétfőn megint lesz egy
köröm az irodában ezzel kapcsolatban.
A lányok megdicsérték az ingemet, amit most vettem. Nekik is
nagyon tetszik. Én még mindig értetlenül állok a dolog előtt, hiszen ez csak
egy ing. Igaz, hogy len, és kicsit narancssárgás, európai márka, tényleg elég
jó, de akkor is egy ing.
Majdnem vettem egy öltönyt is, de sehogy nem találtam jót.
Vagy a méret nem stimmelt, vagy volt valami számomra nem tetsző dolog rajta. Az
áraikkal nem volt baj egyébként. Remek cipőket is találtam, de majd veszek
egyet az öltönyhöz, ha esetleg legközelebb valami minisztériumba is megyünk egy
megbeszélésre, ami egyáltalán nem kizárt dolog, az eddigieket alapul véve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.