64. nap. Augusztus 28. Péntek.

Reggeli hideg zuhany, majd irány a meeting. Reggelivel vártak minket, így tele hassal láttunk neki a megbeszélésnek. A szálloda kisebbik konferenciatermében voltunk. A légkondi fagyasztóra volt állítva, és kakaón ment, így nem volt a legkellemesebb alatta ülni. A huszonvalahány szereplő mindegyike valamilyen formában foglalkozik mezőgazdasággal, így a csoportban ez a legfőbb összekovácsoló erő.

Ma egy vendég előadó volt a fő műsorszám. A családi vállalkozásokról beszélt. Elmesélte mik az előnyei, hátrányai, nehézségei stb…szóbeli SWOT analízis és oktatás. 

Ez után páran beszéltek magukról, a tevékenységükről, kérdezz-felelek műsor, bemutatkozások stb… amolyan kedves emberi módon. egyáltalán nem egy multicég értekezletét kell elképzelni, vagy egy európai konferenciát, ahol mindenki beszél a levegőbe, a döntéseket meg majd valaki más, máshol meghozza. Névjegykártyák cseréltek gazdát, megismertük egymás üzleti tevékenységét, lehetséges partnerségeket derítettünk fel.

Ez után páran elmentek, akik maradtak a következő megbeszélésre, azok egy helyi önszerveződő csoport tagjai. Itt se kell semmi rosszra gondolni, nem államcsínyt terveznek. Egy 13-14 fős csoportról van szó. 

Az alap ötlet az, hogy mindenki belead a közösbe valamennyi pénzt, egy meghatározott minimummal. Többet is be lehet rakni, a betett pénz arányában lehet kivenni kölcsönt a közösből. A legtöbb ilyen csoport úgy működik, hogy minden hónapban mindenki betesz egy meghatározott összeget, majd egy valaki megkapja az egészet, és szépen megy körbe a dolog. Itt egy kicsit tovább gondoltuk a dolgot. Először a betett alaptőkét fogjuk gyarapítani, és aztán lehet majd új tagokat felvenni és kivenni a közösből. A többes szám azért jelent meg a ragozásban, mert gondoltam egy merészet, és én is csatlakoztam. Befektetésnek sem rossz, mivel a betett pénz kamatozik. Akkor veszem ki, amikor akarom, akkor szállok ki, amikor akarok stb… Gyakorlatilag nincsenek kötöttségek. Ha pedig a csirkefarmhoz, vagy egy ahhoz szükséges pályázathoz kell önerő, és esetleg nincs a zsebemben annyi, ami kell, innen ki tudom venni kölcsön gyanánt, jelentősen kedvezőbb THM-mel, mintha a helyi bankok akármelyikétől akarnék hitelt felvenni.

Találkoztam egy pasival, aki Kampala környékén csinál a szemétből komposztot. Sajnos ennél részletesebben nem tudtam vele beszélni a dologról, így nem tudom, hogy működő dologról van-e szó vagy, hogy egyáltalán pontosan mi ez, és hogy működik, de névjegyet cseréltünk. Remélem legközelebb lesz alkalmam meglátogatni a komposzttelepet is, ha van ilyen.

Sokan vannak, akikkel az előző Kampalai megbeszélésen is találkoztam, ők örömmel üdvözöltek ismét.

A meeting után Sheba elvitt a Garden City Mall bevásárlóközpontba. Itt még nem voltam, nézzük meg. Kenut, kajakot, biciklit akartam venni, ehhez képest vettem egy rakat könyvet, egy inget, meg bevásároltam ezt-azt a hotelnak és a bisztrónak is.

Találtam irodai székeket is, de az otthoni ár többszöröséért, ami az itteni fizetésekkel számolva brutálisan magas összeg. Éppen nem volt leértékelés sem, így nem vettem széket. Hiányzik az otthoni bőrfotelem. Kerti bútort kellett volna, nézzek még, de azt sehol nem találtam. Legközelebb sajnos több napot kell majd eltöltenem Kampalában a munkavállalói engedély miatt, így talán lesz időm ilyeneket is keresgélni.

Találtam egész jó minőségű darts-ot is, de tábla persze nem volt hozzá, se pótkiegészítő, így ez is ottmaradt, pedig szívesen dartsoznék egy jót.

Mivel majd éhen és szomjan haltam, gyorsan beugrottam a KFC-be, egy menüért. Igen, tényleg KFC, van twister, csirkeszárnyak, vödör, és minden egyéb, és az íze is ugyan az, mint az otthoniban. Ez az egyetlen KFC, és se meki se burgerking nincs sehol.

Megérkezett Sheba is, aki valamit megint intézett, amíg én vásároltam. Elmentünk vacsorázni, ugyanabba a helyi krimóba, ahol legutóbb ettünk. Sült csirke, krumplival és hagymával. És itt tényleg sült csirkét hoznak. Ismét rendkívül finom volt. Találtam a tálcán egy kicsi, piros paprikát, ami szintén meg volt sütve. Formára úgy nézett ki, mint egy mini kaliforniai paprika, így szinte gondolkodás nélkül beleharaptam. Hiba volt, ugyanis ez valami méregerős fajta volt. elég volt az a kis falat, de 10 percig nem tudtam enni, de még inni is nehezen, annyira erős volt. Folyt a könnyem, folyt az orom, minden bajom volt. A többiek természetesen röhögtek.

Vacsora előtt Chapati-val billiárdoztunk egy keveset. Hoztak egy új asztalt, valamivel jobb minőségű, mint amilyen az előző volt. 3:2-lett a végeredmény, persze nem én nyertem, de mindegy is, nem ez volt a lényeg.

Billiárd közben betévedt két cipőárus gyerek. Használt cipőket árulnak, amik a segélyekkel jönnek Amerikából és/vagy Európából. kézben van néhány pár, a többi a hátizsákban. Minden körnél másik cipőket hozott a srác, gondolom valami mobil lerakatból. Volt egy majdnem teljesen új TEVA szandál is nála, de sajnos 36-os méretben, a 43-as lábamra nem passzolt, így cipőt se vettem ma.

Érkezett egy hölgy is, aki parfümöket árult. Feltehetőleg nem eredetit, de ezt soha az életben nem fogom kideríteni. Először egy rakat női parfümöt pakolt ki a kis szatyorból, a többiek megnézegették őket. Előkerült egy BOSS férfi parfüm is. Na jó, megnézem. Kellemes illata van, de várni kell egy kicsit vele, amíg a fejillat elmúlik. A nő nem sietett sehova, mindenki parfümöt szaglászott. Az illat kellemes maradt továbbra is, így némi alkudozás után 20.000 shillingért (2000 Ft) megvettem az 500ml-es BOSS-t. Ha hamis, akkor is jó vételnek gondoltam, annak ellenére, hogy az itteni fizetésekhez képest nem olcsó. De ha bemegyek a boltba itt, akkor 5-10-szeres áron adják őket. Az illata rendben van, szóval ennyi belefér.

Vacsora után visszamentünk a hostelbe letusolni, inni egy sört, mert utána megyünk bulizni a helyi klubba! A klubb egy 2 utcára levő szálloda aljában van, nem túl nagy, de kellemes. Az árak sem vészesek. Megérkezünk, fémdetektor, motozás. Nincs fegyver, mehetünk befelé.

Természetesen én voltam az egyetlen fehér ember, így egész éjszaka mindenki engem bámult. Főleg, mert egyrészt felvettem az új ingemet, ami itt valamiért extrának számít, nekem egy sima ing, másrészt mert igyekeztem elsajátítani a helyi mozgáskultúrát. Az összes helyi szám kivétel nélkül ugyanarra a ritmusra épül, a szöveg esetleg más, de ezt ugye nem értem. Az összes klipp is ugyanaz, csajok, seggrázás, italozás, mulatás, pénzszórás stb… Mint egy amcsi feka klipp.

Egészen jól megy ez a tánc, egyáltalán nem megerőltető, sima ritmusra mozgás. Semmi extra mozdulat, vagy erőltetett koreográfia. Mondhatni kényelmes, az állandó hajlított térdtartástól eltekintve.

Épp a pultnál álltam a Jack-re várva, amikor legnagyobb meglepetésemre megszólalt a Backstreet Boys egyik örökzöldt slágere, az „As long as you want me”, azt hiszem ez a címe. Nem az első whiskey-re vártam, így azonnal teli torokból elkezdtem énekelni a szöveget, a többiek legnagyobb meglepetésére. Nem magyaráztam el nekik, hogy mi is ez pontosan és miért is tudom a szöveget, de nem is kellett. Jött egy Beyonce szám is meg még valami amerikai csodasláger, de persze most kell haza indulnunk, amikor a legjobb a buli…mindegy, menjünk. 

Bedőltem az ágyba és reggel 6-ig fel sem ébredtem.