59. nap. Augusztus 23. Vasárnap.

Reggeli zenés ébresztő után félkómás reggeli.

Aztán nekiláttam megcsinálni a tyúkoknak az alvó létrájukat. 10 perc alatt kész voltam vele. Ezt azért majd elmesélem a srácoknak, ha már 4 nap alatt nem tudták megcsinálni.

Bementem a városba, felvittem Juliettet, Szilászt pedig elhoztam, mert Roubennel focimeccsre mennek. Mármint játszanak is, nem csak nézik.

Beköszöntem Vega irodájába is. Elmeséltem neki az egészségügyi ellenőrt. Szakadt a röhögéstől ő is. Váratlanul megjelent a kedves öreg szomszédunk, aki volt olyan kedves és bemutatott a Külügyminiszternek. Megkérdezte, hogy javult-e valamit a helyzet?
- Semmit! Ugyan az a zaj minden áldott nap.

Erre a válaszra azonnal felhívta a Külügyminisztert, hogy intézkedni kellene. 

Egy óra múlva hívott a miniszter úr – személyesen ő, nem a titkára – hogy este, ha tudok ugorjak be az irodába. Ez sajnos kivitelezhetetlen, főleg mert az irodák zárva vannak vasárnap. Este, amikor felértem a városba, fél nyolc körül felhívtem, hogy itt vagyok, tudunk-e találkozni. Sajnos nem, de egyébként se vele kellett volna találkozzak, hanem a helyi „cheaf officer”- rel, de szólt, hogy holnap jövök, így számítson rám, és azonnal intézkedjen az ügyemben. Igen hálás vagyok érte!

Tehát visszamentünk a hotelbe, felvettem a kenuzáshoz gondolt ruhát, aztán irány a Jungle Lodge, onnan béreljük a kenut most is. Legutóbb 15.000 shilling volt, most csak 10.000. egyre jobb. 

Sajnos azonban a bazinagy csónakot kaptuk, nem a helyi faragott kenut. Az evező is el volt repedve, de szöggel megjavították – gondolták ők. 

Átvittem a srácokat a ficopályára, majd mentem tovább a tó körül. Most a másik irányba, mint legutóbb. Kicsit fújt a szél, de nem volt vészes. A csónak elég könnyű és jól manőverezhető, de mégsem kenu. Egyetlen hatalmas hibája van, egyedül kizárólag szélcsendben lehet navigálni. A hátuljában ülök ugyebár, és ennél fogva az eleje annyira megemelkedik, hogy gyakorlatilag vitorla lesz belőle. Egyszer annyira felerősödött a szél, hogy megfordította a csónakot, akármennyire eveztem ellene. Viszont legalább az evező félig eltört. 

Volt egy másik ugyan, de annak meg a fél lapátja hiányzott, szóval azzal se mentem volna sokra. Hagytam magam kisodorni a nádasba, ott vágtam pár papiruszt és egy hevenyészett fonott kötelet csináltam belőlük. Összekötöztem az evezőt, így most stabilnak mondható. Pont elég volt arra a 20 percre, amíg visszaeveztem a focipályához. Amikor kikötöttem, Rouben hívott, hogy minden rendben van-e velem, mert 2 órája elmentem és még nem jöttem vissza. Kedves, hogy aggódik.

Kikötöttem, kiláncoltam a csónakot, majd mentem megnézni, mi történik a pályán. Úgy volt, hogy a srácok 2-kor játszanak. Én 4:15-kor értem oda, és még el sem kezdték, valami másik csapatok játszottak. Leültem megnézni a helyi rangadót. 7:1-re nyertek a srácaink! Kiráylság! Rouben is rúgott egy gólt! 

Minden szuper, csak éppen vissza kéne induljunk, mivel kezd lemenni a nap, és még Szilászt vissza kell vinnem a városba, Juliettet visszahozni a Hotelbe, és ugye  úgy volt, hogy a miniszterrel is találkozom, de ez kimaradt szerencsére. Így is horror volt sötétben vezetni. Ismét.

Hazaértünk a hotelbe, megvacsoráztam, majd átugrottam Sam bárjába egy sörre. Találkoztam Mugave bátyjával, Alexxel, aki, mint kiderült, közvetlen beosztottja annak az embernek, akihez a miniszter irányított. Sőt mi több, Bosco közvetlen szomszédja, és borzalmasan zavarja a zene őt is, mint az összes többi szomszédunkat, így biztosított a támogatásról. Állítólag szólt Bosconak, hogy jó lenne, ha befejezné, mert nem tudnak aludni, erre Bosco megfenyegette. Gondolom nem egy sima verésről lett volna szó, mert nem néz ki ijedősnek a srác, ennél komolyabb, feltételezem életveszélyes fenyegetés volt, de ezt nem árulta el pontosan, de félti a családját. És ezért nem tesz senki semmit. Félnek ettől a paraszttól. Holnap ebéd után megyek Alex főnökéhez és megkérem, hogy azonnal intézkedjen ennek a kócerájnak a felszámolásáról, mivel amennyire hallom, látom, nem az én békességem forog itt kockán, hanem az egész falué.