81.nap. Szeptember 14. Hétfő.

Piacnap van, de nem annyira nyüzsgős, mint általában. Jönnek, mennek az emberek, de kb fele annyian, mint egy igazán sűrű hétfői vásárnapon.

Hamar elintéztük a bevásárlást, nem is kellett sok mindent venni. Átugrottam a Golden Monkeyba Shebához, aki természetesen nem volt tt, így átmentem Chapat-tal a Rafikibe. Elmentünk ismét a piacra, Sheba vett egy zsák babot, egy rakás marakuját meg egy csirkét, amit ebédre el is fogyasztottunk némi krumplival.

Ebéd előtt elmentünk megnézni pár földet, hátha valamelyik alkalmas egy kisebb csirkeól kialakítására. A háromból, miket megnéztünk, az egyik egész jónak tűnik. Nincsenek közeli szomszédok, elég nagynak is tűnik, nincs a világ végén. Meglátjuk. Egyelőre be van vetve burgonyával ha jól láttam, legalábbis egy része biztosan.

A másik projekt a fóliaház. Itt screenhouse-nak nevezik. Igazából nem fólia, hanem egy sűrű szúnyogháló hátaz kell leképzelni. Egyet megnéztünk ma. Steril! Szemből sim háznak néz ki, de dupla zsilipajtós, fertőtlenítős belépőrész van. Bent patyolat tiszta minden. Sterilizált földkeverékkel dolgoznak, és burgonyapalántát nevelnek éppen. A ház teteje átlátszó műanyag lemezekből van, az oldalfalak pedig rendkívül erős és nagyon sűrű szövésű fehér szúnyoghálóból. Érdekes volt látni. Sheba annyira örült neki, hogy meg tudtuk nézni, mint ahogy egy kisgyerek örül az új kisautójának karácsonykor.

Amikor kiszálltam az autóból, egyből megütötte az orrom a csirkeól szag. A mellettünk lévő épületben ugyanis kb 500 – ha nem több – tojó hibrid csirke volt bezsúfolva. Nagyjából két hónaposak voltak, így még fiatalok, eltelik még egy kis idő mire tojni kezdenek majd, és természetesen a hely is igencsak kevés lesz nekik. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a tojó hibridek is tudják-e produkálni a helyi csirkék szép sárga és ízletes tojását, vagy marad a fehér, ízetlen szutyok.

Ha működik, akkor be lehet ruházni ebbe is. Ha nem, akkor maradnak a helyi fajták. Bementem, megnézni a csirkéket. Tényleg tojó hibridek. Egy milligramm hús sem volt rajtuk, még ilyen fiatalon sem. Éppen csak annyi izomzatuk volt, amennyi a mozgáshoz szükséges. Minden esetre jó volt látni, hogy egy darabig el lehet jutni ezzel is. Ha a napos csibék túlélték, és 2 hónapja nőnek, akkor valamennyire csak tudnak alkalmazkodni. A termelékenység már más kérdés.

A napközben vásárolt cuccokkal hazajöttem a hotelba, kipakoltunk, megvacsoráztam, beszélgettünk egy kicsit aztán lassan megyek aludni. Jó éjt!