Reggeli után felmentem a városba, mivel sejtettem, hogy a
bisztróban találkozom majd pár fazonnal a tegnapi beszélgetések után.
Így is volt. Amikor odaértem az egyik idősebb házaspár éppen
a reggeli kávét iszogatta. Ettek is valamit, majd elindultak felfedezni a
várost és a környéket.
Ahogy írtam is, a fél banda betért egy-egy italra, ebédre,
kávéra, így azt hiszem ezt a sárga buszos Rafiki látogatást rendszeresítenem
kell. Ha már vendégek nem nagyon vannak, legalább valami legyen.
Elmentem egyet túrázni a környéken. Mire visszaértem, kb fél
6-volt.
A túravezető hölgy és két másik lány a bisztróban üldögélt a
teraszon. Éppen indulni készültek a Rafikibe, amikor hirtelen leszakadt az eső.
A semmiből hirtelen egy közepes erősségű vihar kerekedett, így mégsem indultak
el. Mivel Sheba engem is meghívott estére, felajánlottam, hogy elviszem őket,
legalább nem áznak meg.
Megérkeztünk a Rafikibe, Sheba természetesen sehol. Dennis,
az egyik sofőr azt mondta, hogy még alszik a Golden Monkey-ban. Pihen. Fáj a
háta is, a lába is, meg is értem, ha nem akar túl sokat mászkálni. Illetve
akarni akar, csak nem tud. Elég nehezére esik sántikálni és egyhelyben
üldögélni.
Beszélgettünk egy keveset a fehér arcokkal, aztán
meghallgattam a holnapi gorilla túra eligazítását, amint ugyan nem veszek
részt, de azért kíváncsi voltam. Visszaindultam a hotelbe, útközben felvettem
Loubent a bisztróban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.