Reggeli után felmentem a városba. Be kell vásárolni a
vendégeknek. Szerencsére ez hamar megvolt, kb fél óra alatt lezavartuk a
vásárlást, ami itt rekordnak számít!
A Bisztróban minden rendben, így elindultam vissza a
Hotelba, kipakolni a vásárolt holmikat, és ellenőrizni, hogy minden készen
áll-e a vendégek fogadására. Kicsit besegítettem a srácoknak. Csillog-villog a
Hotel, a kert csodaszép, jöhetnek a vendégek.
Ahogy ígérték, nagyjából fél 4-körül meg is érkeztek. 2
fiatal srác és két fiatal csaj Hollandiából. Kedvesek, és nagyon tetszik nekik
a Hotel. Kiderült, hogy a határon Kenneth még egy kis útbaigazítást is adott
nekik, hogy legalább a bisztrót megtalálják. Rövid körbevezetés után
elfoglalták a szobájukat, megrendelték a vacsorát, majd visszakocsikáztak a
városba, az UWA irodába, mert valami túrát le akartak foglalni. Lehet, hogy
kenuzni is szeretnének elmenni a Mutanda tavon, ebben is ígértem segítséget.
Shebával ezt könnyen le lehet szervezni.
Persze közben leszakadt az eső, és amíg a konyhában
sürgölődtem, elfelejtettem, hogy nyitva hagytam a szobám külső ajtaját, így
tuti tiszta víz lesz minden. Így is lett, bár szerencsére elviselhető
mennyiségű víz jött csak be, így ezt simán fel tudtam törölni. A függöny ugyan
kicsit megázott, de majd megszárad. Főleg mert csak egy rövid – de nagyon
intenzív – zápor volt.
Egy szerencsétlen jégmadár nekirepült az ablaknak, így
felvettem, megitattam, és letettem egy ágra, hogy kicsit magához térjen.
Nagyjából 20 perc után e is repült, és most nem az ablakok felé szerencsére.
A vendégeink visszaértek a városból, a vacsora kész.
Mindenkinek nagyon ízlett minden, meg is dicsérték Loubent és a többieket érte.
Közben telefonálgatok, és Zsófival beszélek egyszerre, mert
pár papírt meg kellett volna kapnom tegnap, de nem sikerült.
A fővárosból, busszal hozta valami futár csaj. Mondtam, hogy
hívjon fel, ha megérkezett, és ha nem vagyok a közelben, de siet, akkor tegye
le a papírokat a Bisztróban, de akkor is csörögjön rám! Na, ez nem sikerült,
pedig elég egyszerű feladatnak hangzik szerintem. Így most egy harmadik
(negyedik) embert is fel kellett hívni, hogy menjen és derítse ki, hogy hol
vannak a papírok! Holnap reggel valószínűleg ez lesz az első dolgom.
A vendégeinket kenutúrára kell vinnem, szintén reggel, így
elég zsúfolt lesz a holnapi nap, legalábbis az eleje biztosan…
Boscot persze meg kellett kérni, hogy legalább halkítson a
zenén… legalább EGY egységgel le is halkította. Szuper, köszitélleg! Micsoda
együttműködés. És így legyél kedves a szomszédjaiddal. Aha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.