2015. november 2., hétfő

129.nap. November 1. Vasárnap.

A tegnapihoz képest ma unalmas nap van. Kertészkedtem egy keveset délelőtt. Megpróbáltam a húzódzkodó keretet valamelyest rögzíteni, hogy legalább használni ehessen, ha már van. A heggesztéseket illetően nem vagyok benne biztos, hogy sokáig fog tartani, de majd meglátjuk.
Rákezdett az eső, így be kellett fejeznem a tevékenykedést. Feljöttem a városba, megnézni mi újság a Bisztróban, illetve Shebával találkoztam. Beköszöntem Max-hez is 5 percre.


Reggel felhoztam June-t a Bisztróba, mert Szilász haza akart menni egy kicsit, valami dolga volt. Én visszamentem a hotelba a fent említett feladatokat elvégezni, majd egy rövid ebéd utánni pihi után vissza a bisztróba. Beugrottam a Rafikibe, aztán irány haza. June-t felvettem a bisztróban és mentünk. A beton utat épp, hogy elhagytuk és rámehettem valami vasra vagy egy éles kőre, és defektet kaptam. Jobb első kerék. Kiszálltam, megnézni mi történt, a gumi leesett a felniről és majdnem kettévágta valami. Kerékcsere a semmi közepén, vak sötétben este 8-kor. A kedvencem. Szerencsére 4 srác megállt segíteni, így valamivel gyorsabban ment a dolog, mintha tök egyedöl lettem volna. 

128. nap. Október 31. Szombat.

Az ígéret ellenére ma is fél 7-kor keltem, ismét zenére. Sajnos Bosco gyerekei is megtanulták, hogyan kell bekapcsolni a berendezést, és mivel egyáltalán nem ismerik a fegyelem szót, be is kapcsolják. Úgy kéne lelőni az összeset, ahogy vannak. Senki nem vesztene vele semmit.

Fizetésnap van, így felmentem a városba pénzért, majd vissza a Hotelba. Kicsit furán néztek a srácok, hogy ilyen hamar megjártam. Szokatlan nekik a tempó. A fizukat kiosztottam, mindenki örül. Kicsit kertészkedtünk, aztán ebéd. Tegnap Musa fogott egy elég nagy harcsát, így ma az lesz a főfogás.

Ebéd után felmegyek a városba ismét, mivel Shebával és Hannahval megyünk a Mutanda tóhoz, és ha minden jól meg, és az időjárás is kegyes lesz, a Punishment Island-ra is átcsónakázunk, talán egy nyulat is megeszünk.

Mikor elindultam a városba, épp elkezdett esni az eső, mire ideértem, már jégeső volt. Szerencsére nem tartott sokáig, így mire odaértünk a tóhoz, el is állt az eső. Kiültünk a teraszra meginni egy sört, majd nemsokára megérkezett a csónak is értünk, és átmentünk a szigetre. a srácok elkaptak egy nyulat, azt megsütötték, és némi körettel és szósszal tálalták nekünk. Rendkívül finom volt. Közben hangulatos zene szólt, beszélgettünk, körbe mindenhol a hegyeket és a tavat látni az étteremből. Nagyon jó kis hely. Egyszer talán veszek egy szigetet magamnak itt. ;)

Ja, és legközelebb két nyulat kérünk, mert finomnak finom, de nincs sok hús rajtuk.
Körbeeveztem a szigetet, ami 7 percet vett igénybe. Nem vagyok formában….eléggé hiányzik a sport. a sétán kívül gyakorlatilag semmi lehetőség nincs a sportolásra. Normális kenut vagy kajakot nem lehet kapni, se biciklit, se evezőt. Konditerem nincs. Illetve van valami, de azt nem hívjuk konditeremnek. Most, hogy minden nap esik az eső, egyébként is nehéz kimozdulni. Eső után a hőmérséklet is leesik, és az idő is elég álmosító, így mondhatni ez a lusta és unalmas évszak.


127. nap. Október 30. Péntek.

Reggeli után bekevertem némi csirketápot, majd nekiláttam kitakarítani az autót. Nem kis feladat, mivel a száraz évszak alatt nem kis mennyiségű por gyűlt össze benne, mondjuk egy fél homokozónyi. Szerencsére van egy egész jó porszívónk is, remélem hasznos lesz.

Nekiláttam belül kitörölgetni a kocsit, majd a srácok is lelkesen jöttek segíteni. Sajnos a porszívót nem sikerült rendesen összerakni, így fújó üzemmódban volt, ezért nem értették miért nem lesz tisztább az autó. Erre nem is mondok semmit. A csalódottság miatt hamar feladták. Nem is nagyon értették, miért én takarítom, amikor ők szokták, ami egyébként meg is látszott az autón. Most tiszta.
Megebédeltünk, majd egy rövid pihenő következik, aztán megyek a városba, elintézem a gyakornok papírjait.

A papírokat nem sikerült elintézni. Sheba ugyanis fogászatra ment, és elfelejtett visszahívni is, szokás szerint. Este 6-körül felmentem a Golden Monkeyba, és mit ad isten, Shebát is ott találtam. Leültünk beszélgetni egy kicsit, hétfőn meg visszatérünk a gyakornokra.

Visszamentem a Hotelba, megvacsoráztam, majd ledőltem aludni.


126. nap. Október 29. Csütörtök.

Éjszaka, 4-óra körül iszonyatos vihar volt. Esett, dörgött, villámlott, erre azért felébredtem. A srácok szerint egészen reggelig tartott.

Délelőtt „szerencsére” nem volt áram (reggel sem), így nem ébredtem ideje korán. Átmentem a konyhába reggelizni, mindenki ott állt az épület előtt és a választások eredményeiről beszélgettek. Persze helyi nyelven, de egy-egy angol szó becsúszik, így azért lehet tudni, hogy miről van szó. Sajnos a Rucsiga nyelvet beszélők – az alkalmazottak többsége – igen hangosan beszélnek, mondhatni állandó felszólító módban. Ez reggeli közben néha idegesítő. Végre örülhetnék, hogy nincs zene, erre „ordibálnak” az emberek. Itt a beszélgetés is így zajlik, és ez itt mindenkinek teljesen természetes.

Visszavonultam a szobámba egy kicsit, mivel egyébként sincs semmi értelme korán felmenni a városba, mert a piac 11 körül nyit igazán. Addig kb semmi nincs.

Éppen most hívott Sheba, hogy rossz kedve van, mert meghalt az egyik kutyája, Boney. Legalább 14 éves volt, így nem meglepő a halála, de szomorú esemény. Az állatorvosi jelentés után eltemetjük a Mutanda tónál. Valamit magyarázott még Sheba, hogy valami jelentést is kell készítenie, és örülne, ha tudnék segíteni, de nem értettem pontosan, miről van szó, de majd kiderül.

Boneyt eltemettük. Előtte az állatorvos „megvizsgálta”. Papious az állatorvos, de nem tűnik igazi állatorvosnak. Szövetmintákat vett, amiket majd elküld vizsgálatra, ennyi volt a vizsgálat.

Visszajöttem a Hotelba a bevásárolt holmikkal. Kipakoltunk, majd mielőtt visszaindultam volna, megjelent Bosco. Közölte, hogy pár napon belül elviszi, vagy legalábbis kikapcsolja a zenét, mert túl sok áramot fogyaszt, és nincs bevétele, de az áramszámlák vészesen nagyok, így nem tudja üzemeltetni a berendezést. Mondtam, hogy én 3 hónappal ezelőtt szóltam, hogy ez lesz, ha hallgatott volna rám, akkor nem költött volna el milliókat a semmire. De remélem, tényleg úgy van, ahogy mondja, és befejezi a zenélést.

A városban Shebával beszélgettünk még egy kicsit, eléggé le van törve a kutyája halála miatt. A Rafikiben találkoztunk egy gyakornok jelölttel is. Kicsit félénk és szégyenlős, de ez általános dolog errefelé. Megnézzük, hogy a Bisztróban hogy muzsikál, ha nem jó, akkor Sheba átveszi a Golden Monkeyba.

Hazajöttem a Hotelba, kicsit pötyögtem a neten, már amennyire volt hálózat, aztán csináltam magamnak vacsorát. Találtam Tilápia filét a frigóban, úgyhogy azt megsütöttem, párolt zöldségekkel tálalva remek volt.


125. nap, Október 28. Szerda.

6:30-kor keltett a szomszéd a muzsikájával, amiért nem vagyok hálás.

Ma délelőtt elvileg Shebával kellene találkoznom, és be kéne mennem a suliba megnézni, hogy kik a lehetséges gyakornokok a Bisztróba.

A reggelt a benzinkúton kezdtem, és véletlen találkoztam Denissel, Sheba egyik sofőrjével. Tőle tudtam meg, hogy Sheba Kabaléban van, így a mai iskolalátogatás elmarad. Remek. Sebaj, egyébként is találkozóm lesz délután a könyvelővel, így van mit csinálni a városban.

Mára hirdették ki a választás nyerteseit, így az egész város ünnepel. Autók, boda bodák százai, és gyalogos ünneplők tömegei hömpölyögnek az utcákon. Egy-egy teherautóra annyi hangfalat pakoltak fel, amennyi csak ráfér, és ordít belőlük a zene, és körbe-körbe mennek a városban. Az egyik autóból, a tetőablakon lóg ki az aktuális győztes. Kb úgy néz ki, mint a pápai körmenet, vagy valamiféle személyi kultusz. Az ember integet körbe, a tömeg meg éljenzi.

Kirándultam egy rövidet ma is a közeli „dombon”. Persze megint mindenki vizet kunyerált. Remélem, egyszer leszoknak erről a kéregetésről, mert rettentően idegesítő.

Emma, a könyvelő, felhívott, hogy meghalt a szomszédja, így ma temetésen van, így nem tudunk találkozni. Király. Így pont a semmiért jöttem ma fel a városba.

Ebéd után épp készültem visszaindulni a Hotelba, amikor Hannah és a barátnője megjelentek, hogy ebédelni szeretnének nálunk. Legalább van kivel beszélgetni.

Találkoztunk Chapatival is. Tök részeg volt, beszélni se tudott, de tényleg. Mint kiderült, Sheba kirúgta, mert – gondolom – kicsit sokat iszik napközben is, és mivel sofőr, ez nem épp a megfelelő tevékenység.

Zsófi közben felhívott, kicsit átnéztük a könyveket, majd 6-körül visszamentem a Hotelba. Nem akartam sötétben vezetni, mert ma egészen biztos, hogy a fél város és a környező falvak is részegen fognak tántorogni az úton, és nagyon nehéz kikerülni őket a sötétben.

Ma este 10-kor abbahagyta a szomszéd a zenélést, így valamennyit tudtam aludni is.


124.nap Október 27. Kedd.

Kellemes, napsütéses reggel van. Egy rövid „szoba edzés” után megreggeliztem, majd felmentem a bisztróba.

Elmentem egy gyorsat kirándulni, de nem voltam elég gyors, így a Golden Monkey-tól 50 méterre elkapott az eső. Szerencsére volt fedezékem, de onnan mozdulni sem tudtam. Éppen arra kocsikázott Dennis, így felvett és bevitt a Golden Monkeyba. Amíg ki és beszálltam az autóból, eláztam. Itt nem viccel az eső!


Amint elállt, visszamentem a bisztróba, és megpróbáltam kibogozni az 5 excel fileból és a füzetekből és számlákból, hogy hogy állunk. Nem egyszerű mutatvány, mivel egyrészt engem nem szórakoztat, másrészt sajnos nem vezetik elég precízen a könyveket.

123. nap. Október 26. Hétfő

Elvileg ma lennének a választások, de persze nem lesznek. Nem vagyok meglepve. Elhalasztották holnapra. És mikor tették közzé, természetesen este 11-kor, a rádióban. Így ma is lesz piacnap, nyitva a boltok stb, átlagos hétfő. Kíváncsi vagyok, mennyire örülnek neki azok, akik úgy készültek, hogy ma nem lesz piacnap, csak holnap. Főleg azok, akik messziről gyalog hordják a piacra az árut eladni.
Bosco későn kelt ma. Ezt onnan tudom, hogy amikor felébred, és kivánszorog a „DJ pultig”, akkor iszonyatos hangerőn szól 3-4 szám, aztán kicsit elhalkul. Gondolom a tegnapi kései fekvés miatt lehet, de legalább ma nem ébresztett fel.

Feljöttem a városba. Mellettünk nyitnak egy pénzváltót, amit egy hónapja terveznek, de most hozták az irodai felszerelés egy részét. Meglátjuk mi lesz belőle. Legalább a vízszámlát kifizethetik helyettünk, legalábbis azt a részt, ami az ő órájukhoz tartozik.

Akik a helyszínen dolgoznak, annyira ostobának tűnnek és annyira egyszerűnek, mint egy tál rizs. Egy szaros reklámoszlop felállítása több órát vesz igénybe, fogalmam nincs, miért. Az egyik srácnak van egy qwerty billentyűs telefonja, ami itt menő cucc, és van rajta internet ikon. Azt tudja, hogy lehet netezni rajta, de ötlete sincsen, hogyan. A többiek se tűnnek okosabbnak, bár a társalgás helyi nyelven folyik, így nem értem a részleteket, de amíg ezt a pár sort leírtam, egy millimétert nem haladtak semmivel. Állnak a lefektetett reklámoszlop felett és tanakodnak valamin. Az oszlop hely ki van ásva, itt van 5 ember, ebből 3 simán elbírja a táblát, de semmi haladás nem mutatkozik. A Molinót, amit az ajtó fölé akarnak kifeszíteni, harmadszorra mérik le, de egy darab csavart vagy szöget nem ütöttek még be, amire fel lehet akasztani.

Bejött egy lány, egy leragasztott borítékkal a kezében, amit letett az asztalra, majd némán állt mellette, se köszönés, se bemutatkozás, se semmi. A borítékon az állt, hogy „For the Manager of Mucha”. Ez én lennék, így kinyitottam a borítékot, és kivettem a papírokat. Sheba iskolájából jött a lányka, és úgy gondolta, hogy itt fog gyakornokként dolgozni a Bisztróban, mert mint később kiderült, neki ezt mondták. Visszatettem a borítékba a papírokat, majd átgurultam a Golden Monkey-ba, mivel Sheba épp ott van, és gondoltam megkérdezem, ki és mit értett félre. Mondtam, hogy nem bánom, ha jön ide egy gyakornok, de én szeretném kiválasztani. Talpraesett valakire volna szükség, nem egy olyan valakire, aki megszólalni sem mer, és válaszolni is alig tud.

Mikor visszaértem,a lányka még mindig ott ült, ahol hagytam. Ismét kimentem, befizettem a villanyszámlát a bankban, bemutatkoztam az új menedzsernek, beszélgettem egy kicsit Vegával, majd mikor visszamentem a Bisztróba. A lányka ott állt némán a konyhában. Megkérdeztem, hogy mire, vagy kire vár?

Neki azt mondták, itt fog dolgozni, mint gyakornok. Megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy ez nem egészen így működik, mivel ehhez az én belelegyezésem is szükséges. Majd elmegyek valamikor a suliba, és meghallgatok pár jelentkezőt, aztán választok. A papírjaidat visszaadtam, Shebánál vannak. Viszlát később.

Biztosan nem ő lesz a gyakornok. 100%. Inkább senki, mint ő. Biztos,hogy van, aki talpraesettebb. Oké, én is voltam kezdő, és az összes többi alkalmazott is elkezdte valahol, de azért ennél ide több kéne. Szerintem.

Visszamentem a Hotelba, ebéd után ledőltem pihenni egy kicsit. Tényleg csak egy kicsi lett, mert elindult a zene a szomszédból. Valaki lelőhetné már az embert.

Denisék is beugrottak, elnézést kérni a diákjuk miatt, de mondtam, hogy semmi szükség rá, nincs baj, csak valaki olyan kell, aki meg mer szólalni.